Egy mocskos álom

Egyszer egy Miranda nevű lány Szögligeten nyaralt a rokonainál. Egy délután elment pár tinivel együtt Derenkre,bár megtiltották nekik.Azon a helyen már évek óta nem lakott senki, és állítólag szellem járta hely.Nem is tévedtek.
Óriási sár volt,így eltartott egy darabig,míg átjutottak egy sással benőtt tó mellett.Bealkonyodott,mire a kihalt község közepére értek.A lány valamilyen neszt hallott,körülnézett.A közkútnál álltak,ami csak egy nagy lyuk volt.
-Van itt valaki?-kérdezte remegő hangon.Semmi válasz.Továbbment, bár valami olyasmit hallott, hogy:ne menjetek tovább!"A kút-Lyukból jött a hang.
Később az iszapban valami fényesen akadt meg a pillantása.Egy világító zseblámpa!Méghozzá egy elsüllyedt,halott turista kezében.Elfutott a többi tini után.Gyorsan megszámolta őket.Kilenc.Vele együtt tíz.Mindenki megvolt.Csak nem...Csak nem emiatt tiltották tiltották el őket ettől a helytől?Hogy ne fulladjanak bele a sárba?
Töprengéséből egy villámlás ébresztette fel.A mellette lévő pocsolyából is jött de pár pillanat volt az egész.Nem volt ott semmi.A sáron kívül.
Hirtelen feltűnt előttük egy halott turista szelleme több lélekkel együtt.Megszólalt földöntúli hangján:
-Nekünk megtiltották,hogy ide jöjjünk,ugyanúgy,ahogy nektek is.Ti eljöttetek,mi is.Én,társaimmal együtt meghaltam,Így e sors vár rátok is!
Miranda megpróbált elfutni,de mindenhol szellemeket,sárból kikecmergő holttesteket látott.A többi tini épp akkor vívta haláltusáját,sikertelenül.Hirtelen elkapta valami Miranda nyakát,elcsúszott a sárban,és sikított,de akár mikrofonba,két háztömbnyi hangfalba is sikíthatott volna,nem hallja senki,mert a szellemek sorfala hangszigetelő hatású.
Pár pillanat múlva felébredt Tokio-ban,a nagymamája lakásában.Felkattintotta olvasólámpáját,szétnézett a szobájában,majd vissza hajtotta fejét sárban úszó párnájára, és visszatért legjobb barátai és szülei holttestéhez...


Köszönöm Edit!
Remélem tetszik mindenkinek aki elolvassa Edike Sztoryát!